Ahogy gondoljuk, hogy működik
Örömmel vegyes borzongással fedeztem fel Szentkirályi Alexandra programjában/kampányában (https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/szentkiralyi-alexandra-a-budapestiek-pr-parkolok-helyett-csak-pr-t-kaptak-karacsonytol-video) a Budapest környéki P+R parkolók fejlesztésének igényét. Immár jól látható, hogy politikai oldalaktól függetlenül általános torlódásmegszüntető megoldásnak tekintik Budapesten a P+R parkolást.
Ez azért lehet így leginkább, mert nagyon logikusnak tűnik az alapgondolat: építsünk Budapestre és a környékére sok P+R parkolót és akkor az autósoknak nem kell majd bejönnie Pestre és nem lesznek dugók. Újra és újra felmerül, okos emberek, tájékozott emberek, közlekedési szakemberek gondolják a P+R-t kulcsszereplőnek a városi torlódások megoldási képletében.
Az (alapvetően angolszász) P+R szakirodalom egyáltalán nincs oda a megoldásért, sok a kritika: a P+R autóra szoktatja az embereket, autóforgalmat vonz a vasútállomások környezetébe, sokan gyaloglás, kerékpár és autóbusz helyett érkeznek autóval, az értékes városi területek parkolóvá való átépítése lényegében alulhasznosítás. De legfőképpen: a P+R nem csökkenti a nagyvárosi autóforgalmat. A legtöbb, amit elfogadnak az az, hogy átrendezi a közúti forgalmat és talán csökkenti a forgalomnövekedés ütemét, ami azért nem ugyanaz.
Ahogy viszont tényleg működik
A P+R parkolás egy nagy közlekedési rendszer kis része. A nagy rendszer alapja a nagyvasút, az elővárosi vasút, a metró és a hozzájuk kapcsolódó közösségi közlekedés. A P+R az ezekre való ráhordás egyik eszköze, még csak nem is a legfontosabb, a kigyaloglás és a buszos ráhordás nagyságrenddel jelentősebb, ezek mellett pedig helyenként nagyon komoly szerepe van a kerékpárral érkezésnek (B+R) és van egy olyan sejtésünk, hogy sok állomásra jelentősen több utast hoznak ki autóval (K+R), mint ahányan ott P+R céllal parkolnak.
Elsősorban azzal a szándékkal kellene épüljenek P+R parkolók, hogy alternatívát kínáljanak a messzebb lakóknak vagy azoknak, akik busszal például nem tudnak eljutni a vasútállomásra, mert feléjük nem jár a busz. Ezzel tehát alapvetően a vasút/HÉV vonzáskörzetét lehetne kitágítani.
Nagyon fontos hátulütője, hogy a P+R borzasztóan erős vetélytársa minden más ráhordási módnak kényelme, gyorsasága és rugalmassága miatt, így előfordulhat, hogy egy jól sikerült parkoló több utast vonz el a vasútra való kihordásban a buszról és a bicikliről, mint ahány új utast megszólít, ez pedig biztosan nem cél.
Régi tapasztalat, hogy az autóforgalom csak akkor csökken, ha jelentős korlátozások lépnek életbe az autóhasználat terén. Ilyen szempontból például a díjfizetős parkolási zónák kiterjesztése Budapesten alighanem valóban csökkentette a fogalmat – legalábbis lokálisan. De hasonló hatása van úgy általában az autós közlekedés előnyeinek csökkentésének is.
Végül a közlekedési rendszerek általános minősége mellett az azok használhatóságát lehetővé tevő tarifarendszer és a financiális, szabályozási eszközök is kulcsszereplők. A városkörnyéki P+R használat, a városba bejutást szolgáló közlekedési mód és a városi közlekedési (és más) szolgáltatások összekapcsolása jó irány, sok helyen csinálják is. A Pest megyei megyebérlet ebben például hasznos eszköz (a hibáit most nem sorolnám, személyesen én is kedvelem a konstrukciót, szakemberként vannak vele gondjaim).
Szóval P+R egy összetett rendszer egyik, nem is legfontosabb eleme, számos hátránnyal. De ettől még csökkenthetné a városi torlódásokat. De akkor miért nem teszi?
Miért nem csökkenti a nagyvárosi dugókat a P+R parkolás?
- Talán a legnagyobb félreértés, hogy a budapesti és környéki autósok nagy része kényszerautós, alig várja, hogy megszabaduljon a járművétől. A vágyott P+R parkolók nekik épülnének. Ez nem állhatna messzebb a valóságtól, az emberek többsége szeret autózni és a fővárosi közlekedéstől elsősorban azt várná, hogy az autózásuk magasabb színvonalú legyen, azaz ne kelljen dugókban rostokolniuk. Erre az igényre repült rá Szentkirályi Alexandra.
- A városi torlódások mögött álló utazási igények folyamatosan nőttek az elmúlt évtizedekben, a jó években akár jelentősen is. Az olyan hosszabb gazdaságilag kedvező időszakok, mint ami 2012-2019 között volt, önmagában másfélszeresére növelte az igényeket. Ez ott vehető észre, hogy a torlódó időszakok egyre hosszabbak voltak, egyre több útszakasz torlódott és a város egyre több utcáján volt egyre nagyobb forgalom. A jó idők elmúltával most éppen könnyebb autózni Budapesten, mint 2019-ben volt, de ne legyenek illúzióink, a mai rendszer mellett a valódi gazdasági növekedés első jelére újra minden sokkal rosszabb lesz. Az évi 4-5 %os autószámnövekedés és a hasonló mértékű forgalomnövekedés mellett egyszerűen nem lehet annyi parkolót építeni, ami ezt a tömeget elnyelhetné. Még akkor se lehetne, ha az emberek le szeretnék rakni az autóikat.
- Az autósok többségének esze ágában nincs lerakni az autóját, ezt csak akkor teszi meg, ha az autós utazásai ellehetetlenülnek, azaz nincs miért autóba ülnie (például mert elvesztette a munkahelyét), vagy már nem tudja kifizetni az egyébként tényleg magas költségeket, vagy vállalhatatlanul hosszúvá válik az utazása. Ez utóbbiért a torlódások a fő felelősek, azaz minél nagyobb a torlódás, annál többen rakják le az autót. És fordítva is igaz, minél könnyebb közlekedni a városban, annál többen használják azt autóval. Tehát ha a P+R tegyük fel érdemben csökkentené a városi forgalmat, egyben szinte biztosan növelné is azt. Itt megint az autózás radikális korlátozása a megoldás, ami viszont politikailag egyenlőre vállalhatatlan.
Hunyorítva, messziről
A fentiek alapján a több P+R férőhely követelése Budapestre és a környékére meglehetősen általános igény, a probléma általánosítása.
Ha egy autós hiányolja a P+R-t, az egy picit talán kivételezett státuszára is rávilágít, hiszen mit gondolnánk arról az emberről, aki állítása szerint busszal szeretne kimenni a vasútállomásra, de csak akkor, ha a saját háza előtt van a buszmegálló, mindig pont akkor jön a busz amikor neki kell és mindezt más fizeti ki? Pedig éppen ez történik, az álláspont lényegében ez: Ha nagyon szép és nagyon jó parkolóhelyet adtok közel a peronhoz, minőségi vasúttal akkor talán leteszem az autót. És itt persze nem arról a sokezer polgártársunkról van szó, aki ma is használja a rendszert nap mint nap, hanem arról a pár tucat emberről, akik legalábbis szóban, a P+R parkolók hiánya miatt jár autóval a városban.
Összefoglalva tehát: a P+R parkolás nagy ellentmondása az, hogy parkolókkal szeretne autós forgalmat csökkenteni, legnagyobb problémája pedig az, hogy ezt nem teszi, akármennyire is szeretnénk.