A politikai alapú közlekedésfejlesztés ritkán okos, ritkán sikeres és ritkán éri meg. Mégis teljesen hétköznapi dolog, a nagyobb kérdések tekintetében inkább tekinthető alapesetnek mint kivételnek: a Gyurcsány-éra autópályafejlesztései, a NER vármegyebérlete, a parkolással kapcsolatos döntések úgy kb mind, a vonatbeszerzések, az elkerülő nyomvonala Egerben mind-mind politikai döntések, általában minimális vagy rosszul értelmezett közlekedésszakmai megfontolással.
Ez most pont az iskolabusz-ügyről jutott eszembe, ami persze jóval alacsonyabb szint, de jól megmutatja a rendszer működését. Elvileg az iskolabusz olyan közlekedési ügy, amit mindenki támogat, hiszen …. nem tudom pontosan miért is. Az amerikai filmek sárga buszai és az azokkal kapcsolatos nosztalgiajellegű érzés talán? (bár saját tapasztalataink nincsenek) Az előfeltételezések a működésről, miszerint biztonságosabb, közösséget épít? A gondolat hogy kevesebb autó lesz az iskolák környékén? Talán ez utóbbi. Szóval jön a busz, felszáll a gyerek (nem a ház előtt, mint az amerikai filmekben hanem praktikusan a buszmegállókban), elviszi a suliba, az iskola kapuja előtt megáll, bemegy az iskolába, délután meg hazajön ugyanígy. Mi lehet a baj vele, ezzel vajon miért is kell kötözködni?
Egy munkám kapcsán utána kellett néznem, hogy a II. kerületben hogyan is működik az iskolabusz. Úgy tűnik jól működik. Van négy busz, Solymárról is hozza a gyerekeket, kevesebb autó a kerületben, kimondottan pozitív a lakossági visszajelzés. És aztán a kijózanító, amúgy a tények ismeretében előrelátható tények: egy iskolabusz akár tucatnyi autót is kivált az iskola környékén (ez egyébként a II. kerületi iskolabusz-rendszer Indexen megjelent cikkéből való). A mennyiség logikus, ezek a kisbuszok 12-15 utast visznek és még komoly siker esetén sem kell tele lenniük. A négy busz kb. 50 kölyök.
Amit nem vernek nagydobra: egy ilyen busz egy hónapra 2,5-3 millió forintba kerül sofőrrel, szervízzel, gázolajjal. A négy busz az minimum 10, de inkább 12 millió forint egy hónapban, azaz 120-140 millió Ft egy évre. Ez gyerekenként 2,4 millió Ft egy évre. Ha ezt öt gyerek között osztanánk szét a szülőkkel megígértetve hogy nem autóval járnak majd, akkor ötször ennyi autó tűnne el az iskolák környékéról (és csak onnan, az eddig az iskolába járásra is használt autók többsége amúgy fel fog tűnni a kerület útjain).
Még egy adalék: saját mérések alapján tucatnyi Pest környéki iskolánál iskolánként olyan 150-200 autó jelenik meg reggelente. Egy átlagos városban is van vagy három suli, ez mondjuk 5-600 autó. Ebből négy busz kivesz 50 gyereket, ha jól működik a rendszer. Ez 8-10%, közel van ahhoz az értékhez, amit észre sem veszünk.
Ennek fényében még fájóbb a kommentmezőben látható örömködés. Ilyen hatékonysággal nem szabad döntéseket hozni, rendszereket üzemeltetni, ez lényegében pénzégetés politikai okokból.
Pedig az iskolabusz lehetne jó ötlet. Amerikában a mai, rendesen túlszabályozott, de tradicionális rendszer lényegében a szülők önkéntes munkájából és felajánlásaiból alakult ki és sikerében komoly szerepe volt annak hogy egy kevésbé szabályozott, olcsó időszakban teljesedett ki. Emellett már kezdetektől fontos nevelési céljai voltak: például hogy minden gyerek eljusson az iskolába. Arról kevesebb szó esik hogy az iskolabusz-rendszer működése mellett is igen komoly parkolási és forgalmi gondok vannak a kertvárosi iskoláknál Amerikában is. Ma pedig Magyarországon arra szeretnénk használni az iskolabuszt, hogy a kertvárosok lakóit ne zavarják az oda járó gyerekek szüleinek az autói, ami persze jogos igénynek is tekinthető, kérdés hogy mennyi pénzt akarunk szánni a megoldásra. Szemmel láthatóan amíg az emberek nem tudják hogy mennyibe kerül és mennyire (nem) hatékony az iskolabusz, mint megoldás, addig taps jár érte.